Szilas Ildikó: A patak két oldalán

A patak két oldalán átbólogat egymáshoz
fűz és platán: ág-karjaik hajlongva vágynak
egy ölelést, csak arra várnak.

Míg madárszárnyon repülnek az évek,
árnyékaik lassan összeérnek…

A híd korlátján áthajol, még ott időz valahol
az emlékezet, és vízbe hullajt  néhány levelet,
amit az Idő magával sodor.