2016. augusztus 12., péntek

Szerettem volna


Szerettelek volna ismerni, mint gyermeket,
fára mászni, fűben rohangálni veled -
lepkét kergetni, virágot szedni a réten,
elbújni tündérmesékben - felfedezni új, és
újabb csodákat, szivárványfényből építeni
várat, szívem titkait elmondani neked, ha
bántanak, együtt sírni veled, és álmodozva
hallgatni dalod - bizakodva várni a holnapot:
őszinte szívvel, csillogó szemekkel, nem
sejtve azt, hogy fel kell nőni egyszer, mert
véget ér az álom, s oly kegyetlen az élet,
akkor szerettelek volna ismerni téged,
mikor nem ismerted még a bánatot: igazi,
ártatlan gyermekkorod...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése