Szilas Ildikó: Az ablaknál…

Ablakon legördülő cseppek:

áttetsző, víz-színű patak,

tisztára mosdat mindent:

reményt, csalódást, vágyakat,

minden nyugodt… az eső

halkan, egyhangúan kopog,

egy másik ablaknál te is,

ugyanazt hallgatod: 

a kottát együtt írtuk, a

vers most is zenél, s ha 

másik dalt dúdolgat

nekünk az őszi szél,

néha még halljuk azt

a régi dallamot, s egy 

vízcsepp harmatán az

emlék átragyog…