2016. május 28., szombat

Ébredés

Éjszaka - csend mindenütt -
az 
óra halkan üt, tovább ketyeg,
lustán számolja a perceket:
a lét sötét homályba hull...
bársony-virágok szenderegnek,
lágy szirmait a képzeletnek
magára zárja a tudat - úgy
őrzi mélyen, ringatja ölében,
akár az álmokat - pattan a zár,
s fájdalom-börtönéből lassan
kiszabadul, szomjazva felsóhajt
a Lélek: fölötte kék fátyol
lebeg, hunyt pilláin még könny
rezeg, de holnap újra ébred...

(Szilas Ildikó)