2017. május 13., szombat


Körforgás

.. egy kőbe zárt virág ...
festett, színes falak
régi templom, amit elnyelt a sivatag
arcképek, kottára
jegyzett dallamok, versek
örök érvényű gondolatok
- nyomok -
amiket emberek véstek
az Idő kerekére...
a kerék forog, s a körforgásnak
soha nincs vége...
segítesz élni, én segítek neked
egymás lelkébe írtunk láthatatlan
jelet, s a Jel - ha igazi volt -
örökre megmarad
- hangok -
- érintések -
- szavak -
érzések, amiket egymásnak
adunk, mert kiválasztottak:
emberek vagyunk - érző
szenvedő, Világot megváltó
lények, küldetésünk a harc
és jutalmunk az Élet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése