Táncol az ősz

Táncol az ősz, 

lazán kibontja 

erdőnyi aranyhaját,

égővörös szoknyája 

lángol, szétosztja

sugarát…

A búcsúzás ez, 

a hosszú álom,

mint alvó 

Csipkerózsikát,

nem zavarja se hó

se lábnyom

csak a szél dúdol

jó éjszakát:

Jön még tavasz,

lesz még varázslat,

elűzi fénye a fagyot,

sötétkék bársonyát

az égnek átfestik

rózsás hajnalok.

Táncolj csak ősz,

táncolj, keringve,

mielőtt aludni térsz,

s hagyd itt nekünk

a fényt, a mámort,

s a reményt, hogy

visszatérsz…